2007. febr. 15.

Plakátlag alatti teljesítmény

Mivel egyfajta olvasói igényként felmerült a kérdés, így megosztom néhány gondolatomat a 2007-es év versenyben megmérettetett filmplakátjairól. Kevésnek találtattak, na.

A legötletesebb - szerintem


Egyetleneim
Azt hiszem a filmet is szívesen m
egnézném a plakát alapján. És azt hiszem erről kéne szólnia egy plakátnak. Mert egyébként lehet, hogy a büdös életben nem hallanék erről a filmről. Mondjuk a könyvről sem. Az alaphelyzet viszont visszaköszön az életben, úgyhogy csajozós loosereknek és magabiztos macsóknak ajánlott megnézni.







A legegyszerűbben sokat mondó plakát


Tétova tangó
Tetszik ez a plakát, mert minden benne van, amit a cím ígér. A tangó fülledt érzékisége, a lélegzetelállító mozdulatok, és mindez valahogy mégis reménytelenül, tétován. A vizuális hatást pedig a festményszerű grafika teremti meg, ami igazán méltó egy finom és elegáns francia filmhez.









A legméltatlanabb plakát


A leggyorsabb Indian
Ezt látva kinek mi jut eszébe? Ki vagy mi az az Indian? Kiváncsi vagyok, hogy hány embernek esik le, hogy ez egy motor neve. Mondjuk a képünkbe van tolva a plakáton, de nekem nem esett le elsőre. Talán, ha nem csak ócskavasként díszelegne a maori dzsamborin öregesen táncoló Anthony Hopkins alatt. Sőt, sok helyen megtévesztő címváltozat szerepel, mint "A leggyorsabb indián". Azért van egy kis különbség, nem? Ennyin elcsúszhat pont a lényeg. És ha a potenciális nézővel nem sikerül megértetni, hogy egy fantasztikus emberről szól ez a történet, aki a hatodik X-ében járva felállította a gyorsasági motorozás világrekordját még az 1960-as években, amit azóta sem sikerült senkinek megdöntenie, akkor mindenki veszít.


A költséghatékony marketingkampányért


Tibetben a lélek
Annyira egyszerű ez a plakát, hogy szinte érezni a letisztult tibeti bölcsesség hatását. Mondjuk a ciklámen-magentás vonal háttérnek nem biztos, hogy nyerő. Amiért viszont különdíjat érdemel, az az, hogy sikerült megspórolni a különböző dizájnmunkákat azzal, hogy ugyanaz a könyv és a film dvd-jének is a borítója, valamint a film plakátja. És van még cd, album, meg hangoskönyv is. Fukar ecsém, mi? Megcsinálták okosba'.





Ez most egy rossz vicc? - különdíj


Szűzijáték
Nehéz eldönteni, hogy egy film milyen "könnyed" reklámot bír el. Mert a komolytalanság elijeszti az emberek többségét. Maga a film címe is visszás hatást kelt, de ezzel a "Gandalf-klón melengeti fáradt kezeit a palantír fölött" összképpel valami nevetségesen groteszk látványt nyújt ez a plakát.










Fődíj a legamatőrebb és legbénább plakátért


Randevú
Szinte no comment kategóriás ez a plakát. Szürreális lázálomban keveredik össze benne 3D-s baktériummodellezés, a szemétkonténerrally műfaja, és az rpg-s karakterkártyákat idéző arcképek. A hupikékes háttér meg megadja a kegyelemdöfést. Most őszintén, első ránézésre mi jön le ebből? Miről szólhat egyáltalán ez a film? És megnéznéd? Szerintem nincs is ilyen film, valaki csak szórakozott a fotosoppal...

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

No, örülök, hogy írtál róla :) Egyet tudok érteni mindenben, a lényeget leírtad mindenhol, azthiszem ezek a plakátok nem érdemesek arra, hogy az ember a szakmai hibákat elemezgesse rajtuk. Bár az ugyanilyen ötlettelen külföldi plakátokon legalább az stimmel. De itt az embernek kedve sincs mondjuk egy-egy betű-egalizálási kérdésen fennakadni mikor az egész koncepció, hozzáállás, úgy rossz ahogy van. Én nem szeretem a "fikázós", "minden szar" grafikusi hozzáállást (ami mostanában igencsak jellemző), de ami tényleg rossz azt szóvá kell tenni. A tétova tangót egy most a képzőre járó 4.-es lány csinálta, én nem ismerem őt, munkáit is csak párat láttam. Ez a plakát nekem nem tetszik. Az az egyik, hogy egy az egyben átvette ezt a képet: http://index.hu/cikkepek/cinematrix/0602/tetovatango/.gdata/a0_01.jpg
de nekem ezenfelül erős fotoshop-szinesceruzafilter érzésem van.. Ekkorában nem tudom megállapítani, hogy ezt most ilyen bárdolatlanul rajzolta meg (vagy firkált bele a fotóba), vagy ráküldött egy filtert, ami mondanom sem kell milyen gáz dolog. Az egyetleneim plakátja amúgy tényleg még a legjobb, nekem is az tetszett leginkább! Vakok között a félszemű is király, mondhatjuk rá.

Névtelen írta...

Mégnéztem a két képet együtt, kis különbség van, így valószínüleg nem filterezte (vagy csak egy másik képkockát vágott ki, hogy ne tűnjön fel :), de valahogy ez az agresszív szinesceruza, vagy pasztell vagy milyen technika valahogy egyátalán nem kapcsolódik össze a többi "motion blur"-ös fotós résszel. A két sorra szedett cím állítása ötletszerű, a rendező pedig csak azért került oda ilyen ferdén mert olyan jól suhan ott a ruhával, amellett az se áll semmivel. Az ember remélné, hogy legalább a színészek nevei egy vonalban vannak az alsó kötelező produceres-hangmérnökös apróbetűs boxal, de ahány szövegrész annyi raszterháló, szóval ez így nem megy. A betűtípusválasztás se mond nekem semmit. Egy közepes minőségű nyújtott groteszk betű, nekem olyan szagú ez, hogy a "fenébe még kéne rá tipó, mindegy jó lesz az első font amit a betűlistában találok". No elnézést, hogy ennyire megkritizáltam :) Csak mindig igyekszem megfogalmazni, hogy miért is nem tetszik valami.

Dr. Túra írta...

Ühüm... Már ott feladtam, amikor azt hittem kihagytál egy "l" betűt az egalizálás elől.:) Nos, a grafika tudományához nem sokat konyítok, de még egy laikus megfelelő szépérzékkel megáldva is észreveheti, ha egy plakát rossz. Mondjuk sokaknál a szépérzék is hiányzik...

A Tétova tangó plakátja valóban nem a legjobb, de díjazom benne az ötletet, hogy milyen akart volna lenni. A mondandót természetesen a filmből csent nagyszerű kép hordozza, amit csak elrontani lehet(ett). A filterezést én is soknak érzem, le is akartam írni, hogy nem túl szerencsés, ha a holgy térde felcsúszik az idősebb úr hátára, miközben annak feltételezett karjából képzett kék sáv valahol a tánctanárnő feneke körül diffundál.
A részleteket te jobban érted, én csak az összképet tudom vélelmezni, de feltehetőleg igazad van. Egyszóval a korábban feltett(költői) kérdésedre a válaszom csak lesújtó lehet...

Névtelen írta...

Az egalizálás a betűk közti tér helyes, arányos kiméricskélése. Persze általában ezeket az ember nem figyeli külön, de valahogy minden apróság hozzátesz az összképhez, és a "végfelhasználónak" csak az csapódik le, hogy a fenébe nekem ez valamiért nem tetszik. Amúgy fel vagyok háborodva a tibeti plakátról írottakon :) Mi az, hogy előnye, hogy sikerült megsprólolni a különböző dizájnmunkákat azzal, hogy mindennek ugyanaz a borítója/címlapja??? :))

Dr. Túra írta...

Azért igyekeztem ironikus lenni, nem? :D