
Egyelőre mindez csak sci-fi, de ha valaha is megadatik az emberiségnek, hogy egy másik bolygón letelepedjen, akkor az a Mars lesz. Számos érv szól a vörös bolygó mellett: alig több mint 24 órás forgási periódusok, még éppen megfelelő keringési idő ahhoz, hogy évszakok lehessenek, elegendő oxigén kötött formában (peroxidok, szén-dioxid, különböző ásványok) és persze szén-dioxid. Ami viszont egyelőre problémássá tenné az átköltözést, az a gyér légkör és a meglehetősen alacsony átlaghőmérséklet.

A terraformálást a jelenlegi elképzelések szerint mesterségesen létrehozott üveházhatás indítaná be (ebben úgyis jók vagyunk a saját bolygónkon...), amely elkezdené megolvasztani a sarki jégsapkákat, és a felszabaduló szén-dioxid és vízgőz felgyorsítaná a folyamatot, dúsítaná a légkört és védőburkot vonna a sugárzás ellen. Amint a légköri nyomás megközelítené a földi viszonyokat, a víz már elegendő mennyiségben lenne folyékony halmazállapotban a bolygón ahhoz, hogy elkezdődhessen a biológiai terraformálás. Az esetleg genetikailag módosított kékalgák fotoszintézisük során oxigént fejlesztenének, miközben a vizek szerves anyagokban is gazdagodnának. És így tovább...
Az embert, mint Teremtőjének képmását, mindig is hajtotta az alkotás vágya, és biztos eljátszaná a Mars benépesítőjének szerepét. Hogy lesz-e erre mód, vagy előbb öljük meg magunkat az eredetileg édeni planétánkon, azt nem tudni. Az idő majd választ ad rá. Az apokalipszis valahol biztos utolér majd minket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése