2007. ápr. 17.

Virginiai mészárlás






Nehéz bármit is mondani. Ami történt, valódi tragédia. Egy 23 éves koreai srác megölt 32 embert, többeket megsebesített, végül magával is végzett. Szörnyű számok, de a mögöttes még borzasztóbb. Önkéntelenül is kérdések merülnek fel az emberben: nem lehetett volna elkerülni az egészet? A válasz nyilván igen, de utólag mindig könnyű okosnak lenni. Még sokáig fogják számonkérni a hatóságokon, miért nem léptek fel hathatósan abban a két órában, ami a két lövöldözés között eltelt, és ez valahol jogos is. Emberéleteken lehetett volna "spórolni". Csak az utolsó pillanatokban értesítették e-mailben a hallgatókat, hogy lövöldözés történt reggel, és hogy zárkózzanak be a szobájukban. A legtöbben nem is tudhatták, mi vár rájuk... Sajnos, a vezetők és a rendvédelmi szervek igencsak alábecsülték a helyzet súlyosságát, és az első lövöldözést "egyszerű" kettősgyilkosságként kezelték. A szomorú valóság viszont az volt, hogy Cho Seung-Hui fogta a két pisztolyát és a tárakat, hátrahagyott egy üzenetet, és elindult a Norris Hall felé, hogy bosszút álljon mindenért. Ártatlan embereken.


Előre eltervezte? Valamennyire biztosan. Hiszen aki hidegvérrel öl, két helyszínen, az bármennyire is zavart lelkületű, de tervezetten cselekszik. Nem véletlenül vett fegyver, egy 9mm-es Glock-ot, meg egy másik, talán .20-as félautomatát. Talán szerelmi bánat gyötörte, sokan úgy tartják, az elsőként megölt lány a barátnője volt. Talán megcsalta, és ezért ölte meg. A kollégiumban önítélkezés és kivégzés zajlott. Aztán a tantermekben a frusztráció és a bosszú kiélése. Milyen ember az ilyen? Ez a kérdés hasít belém... Nyilván beteg volt, és ha ez igaz, ismét felelősség terheli azokat, akik nem vették észre, nem tettek semmit.

A hírekben annyi borzalomról hallani minden egyes nap. Lassan már immunisakká válunk a tragédiákkal szemben. Érthető, védekezési reakció
. Most viszont ismerkedjünk meg néhány emberi arccal, akik többé már nem mosolyognak senkire.

Kevin B. Granata prof. - biomechanikai kutató, ortopédiai kutatások keretében az emberi mozgást vizsgálta, elsősorban
a láb mozgását és lehetséges mérnöki leképezését.

Liviu Librescu prof. - romániai származású zsidó mérnök, holokauszttúlélő, világszerte elismert repülőmérnök. Testével zárta el a terem bejáratát, míg diákjai az ablakon át menekültek. Halálával sokakat megmentett.



G. V Loganathan prof. - indiai származású általános mérnök, többszörösen kitüntett oktató.

Ryan Clark - 22 éves hallgató, jó tanuló és közösségi ember, aki a kollégiumban felügyelő volt. Az első két áldozat egyike.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

ilyen elcseszett fegyvertartási törvényekkel nem csoda, ha ilyen dolgok történnek. bárki olcsón fegyverhez juthat az usában még ész sem kell hozzá.

Névtelen írta...

Nem a fegyvertartás szerintem a legfőbb gond.

Az esethez egy kis adalék.
A mostani:
http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=33708

És néhány régebbi eset:
Régebbi hasonló esetek

Mi a közös bennük?

Dr. Túra írta...

Most utólag mindenki marha okos, de valamiért mégse tett senki semmit, hogy ezt a sérült fiút visszatartsa az ön- és közveszélyes gondolataitól és cselekedeteitől. Mára már világos, hogy lelkileg sérült és beteg volt, feltehetőleg autista és az elszenvedett csúfolódások, bántások miatt annyi harag gyűlt benne fel, hogy az most robbant. Kár, hogy sem a szülők, sem a tanárok, sem senki nem figyelt rá jobban oda...