23 pontra jön a 24 javaslat

A Gönczöl-jelentés szerint gyakorlatilag mindenki követett el hibát. Ez a bizottság tagjaira is igaz lehet, hiszen kivétel nélkül valamilyen kapcsolatban álltak a jelenlegi kormányoldallal vagy az előző rendszerrel. Nem véletlen tehát a társadalmi gyanakvás a bizottság függetlenségét illetően, márpedig ez elengedhetetlen a társadalmi konszenzushoz. Ettől függetlenül vitathatatlan, hogy a hazánkban tapasztalható folyamatok aggasztóak, és hogy feltétlen változásra van szükség megannyi területen.

Megjelent tehát a Gönczöl-bizottság jelentése. Ujjé! Fletó elmélkedése után igazi felfrissülést jelent a maga 263 oldalával. Viszont jár hozzá 12 oldalas kivonat, ennyit még talán átrág az ember, de így kimaradnak a finomságok. De azért szemezgessünk...


1. Történelmi előzmények
A tétel: "Magától értetődik, hogy a társadalom minduntalan kereste a kudarcok felelőseit, és az ellenséget rendre meg is találta részben külső, idegen, részben hazai szereplőkben." A felhozott példák: Habsburgok és a velük szövetkezett kisebbségek (horvátok, románok), Clemenceau és később a jaltai konferencia alakjai. Elnézést kérek, de ezek nem ténylegesen ellenségei voltak a magyarságnak, illetve romlásában felelősök, mikor szabadságáért, létéért kűzdött? Újabb megállapítás: "A képet minduntalan kísérte a „cserbenhagyás” motívuma,..." Miért, nem hagytak minket cserben megannyiszor a nagyhatalmak, ahogy éppen érdekük diktálta? Illetve: "A külső ellenséget a közhiedelem alakítóinak jelentős része szerint minduntalan támogatta egy nemzetáruló magyar csoport, amelynek összefoglaló elnevezése jó ideig a „labanc” volt, majd aztán megjelent a „muszkavezető”, utóbb a nemzetellenes, „idegen szívű zsidó”. A jelenlegi feszültségek, elégedetlenségek gyújtópontjába a közbeszéd tekintélyes részében a „komcsi” került." Kérdem én, nem voltak igenis nemzetárulók, akik saját érdekeiktől hajtva ártottak honfitársaiknak és a nemzet egészének?

És íme a naiv, szinte költői, kérdés a végén: "A fő kérdés jelenleg abban áll, hogy vajon a magyar társadalom miért nem éli meg
pozitív történelmi fejleményként, sikerként, hogy nemzetközi elhelyezkedése tekintetében évszázadok óta most első ízben valóban a siker útjára lépett." Huhh! Remélem, mindenkiben megállt a ketyegő egy pillanatra. Mert egy jelentéstől, amely óvatosan elemezget meg javasolgat, nem várná az ember, hogy rögtön az elején nekünk szegezze a prófétai kijelentések erejével, hogy most már itt a Kánaán, meg hogy ez dicsőséges lap lesz utódaink történelemkönyvében. Már csak a fenti gondolatmenetből és némi történelemismeretből is következnie kéne, hogy egy szövetségi rendszerről ostobaság már az elején azt mondani, hogy ez minden korábbinál jobb és sikeresebb, mert vajon melyik korábbinál nem gondolták ugyanezt? A dunai konföderációról álmodva Kossuth talán nem bizakodva vágott neki, hogy szavával öntudatra ébressze az alvó nemzetet? Vagy birodalmi lázálmoktól lihegve nem hasonlóról vizionáltak, mikor kétszer is a németek mellett kezdtünk bele egy világégésbe? A történelemből épp azt tanulhatjuk meg a jövőre nézve, hogy nem lehetünk vak bizalommal még látszólagos barátaink, szövetségeseink, szomszédaink iránt sem, mert számtalanszor támadtak ránk, árultak el minket, ha ez szolgálta érdeküket. Lehet, hogy az EUban nyílt aggressziótól nem kell félnünk, de vajon nem ugyanez a lelkület hajtja a bizottsági vitákat, amikor mindenki saját országának akar kvótákat szerezni? És egy biztos, valaki mindig rosszul jár, és senki sem akar vesztes lenni. Ne áltassuk tehát magunkat, mert sokszor megtettük már és mindannyiszor belebuktunk: csak magunkra számíthatunk teljes bizodalommal, és ha mi nem védjük meg magunkat minden téren, senki nem fogja megtenni, pusztán jóindulatból, helyettünk!

2. Nemzettudat
A turul "A magyar irredentát kellene elfelejteni és másokkal elfeledtetni ahhoz, hogy az – egyébként nem létező – turulmadár visszanyerhesse a hozzá fűződő eredeti mesei képzetet,..." NEM LÉTEZIK? Nekem létezik, ahogy bármely más sólyom is létezik. Az, hogy a mű szerzői számára ez csak valami megmosolyogni való mitológiai lény, az róluk állít ki szegénységi bizonyítványt.
Az Árpádsávos-zászló "...és a nyilas múltat kellene nem létezővé tenni ahhoz, hogy az árpádsávos zászló ne őket, hanem az Árpádokat juttassa bárkinek az eszébe." Akkor ez most azt jelenti, hogy többé soha nem lehet piros-fehér sávos zászlóra nemzeti büszkeséggel tekinteni, hanem mint a horogkereszttel egyenrangút száműzni kell a világból? Mert ha igen, akkor már csak egy lépés, hogy megnyírbálják a Kossuth-címert. Nemzettudat, ezek után...?

3. Kormányzati kommunikáció
"a kormány küszöbölje ki a kommunikációjában mutatkozó, a
társadalmi bizonytalanságot és félelmeket növelő tényezőket, hogy az egyes reformdöntésekkel kapcsolatban ne keltse a rögtönzés benyomását." Szerintem éppen az baj, hogy folyamatosan rögtönöznek.

4. Alkotmányos demokrácia
"Magyarországon fennáll annak a veszélye, hogy „alkotmányos diktatúra” alakuljon ki. "Szerintük a megoldás: "a kormány ismételten tegyen kísérletet új, nehezen módosítható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedést megőrző alkotmány kidolgozására és elfogadtatására." Mivel hosszasan taglalják, hogy a Fityisz mennyire veszélyes a demokráciára, ezért ez nyilván ellenük védené meg az országot. Ha ez így van, akkor mindezek mögött az a félelem áll, hogy esetleg a következő választásokkor elsöprő, kétharmados többséget szerezhet annak minden lehetőségével. Marad tehát a jelenlegi alkotmány bebetonozása?

5. A gyülekezési törvény
"a kormány készítse elő a gyülekezési törvény módosítását. A
törvény írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb 24 óra lehet" Ez most komoly, limitált tiltakozás? Nonszensz. De akkor már limitálni lehetne a "műveleti területezés" időtartamát is... "Halmai Gábor különvéleménye szerint a Kossuth tér lezárása ma már nem indokolt. Az pedig a törvényi szabályok pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak, így jogi úton nem támadható meg"

A Világgazdaság nem reprezentatív felmérése szerint a válaszadók mintegy kétharmada vélekedik úgy, hogy a Gönczöl-bizottság nem teljesen független jelentést készített.