

Az egyház természetesen viszakozni kényszerült. Legalábbis az összehasonlítást illetően. Mert azt többször és nyomatékosan hangsúlyozták, hogy Izrael állam létét teljes mértékben elfogadják. Nem is ez ellen kelt ki a legfiatalabb német püspök, hanem az embertelen körülmények visszásságára akarta felhívni a figyelmet, nyilván a látottak által érzelmileg megérintve. És azt hiszem, nem Hanke püspök nem tanult vagy felejtett a múlt eseményeiből, hanem épp a hevesen tiltakozók. Mert mi is a gettó? Eredetileg természetesen a zsidók elkülönítésére kialakított utca, városrész neve volt, a velencei Ghetto Nuovo (új öntöde) nevéből származtatva. Ma már minden kisebbségek lakta városrészre használják, a negatív jelentéstartalommal, miszerint a gettó lakosait mindig a többség érdekeinek megfelelően szeparálták el, a legalapvetőbb ellátást sem biztosítva.

Minek lehet nevezni az égbenyúló betonfalakkal elválasztott palesztin területeket, ha nem gettónak? A németek még emlékezhetnek a Berlini Falra.
De mi is, milyen szögesdrótokkal elválasztva lenni a világ boldogabb részeitől. Azt hiszem ami a világban folyik már rég nem zsidó vagy palesztin kérdés. Egyszerűen, EMBERI KÉRDÉS. Ha valamit meg kellett volna tanulnunk a holokausztból, hogy nincs oly indok, amely feljogosítana arra, hogy emberekkel faji vagy vallási alapon emberhez méltatlanul bánjunk. És ez mindenkire egyaránt vonatkozik. Kivétel nélkül.
Hajnal Betlehemben. Avagy ma mit kéne átélnie Józsefnek és a várandós Máriának, ha

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése