2007. márc. 7.

Gettó vagy nem gettó


A Zindex híre szerint a német katolikus eklézsia megint belefutott egy diplomáciai bonyodalomba. Már ha azt tekintjük, hogy a jelenlegi pápa is német származású. A mohamedánok után, a változatosság kedvéért, most a zsidók rázzák az öklüket. A német katolikus püspöki konferencia delegációja látogatást tett Izraelbe, mely során Gregor Maria Hanke, Eichstatt püspöke azt merte mondani, hogy: "Reggel az embertelen varsói gettó képeit látjuk a Jad Vasemben, este pedig a rámalláhi gettóba megyünk. Az emberben persze, hogy fölmegy a pumpa" („Morgens in Jad Vaschem die Fotos vom unmenschlichen Warschauer Ghetto, abends fahren wir ins Ghetto in Ramallah. Da geht einem doch der Deckel hoch“ /Der Tagesspiegel/). Mindezek után a németországi zsidók egyik szervezete, a ZJD, valamint a berlini izraeli követség éles hangon bírálta a német püspökök kijelentéseit, és hogy párhuzamot vontak a holokauszt egyes elemei és a jelenlegi iraeli-palesztin helyzet között.

Az egyház természetesen visz
akozni kényszerült. Legalábbis az összehasonlítást illetően. Mert azt többször és nyomatékosan hangsúlyozták, hogy Izrael állam létét teljes mértékben elfogadják. Nem is ez ellen kelt ki a legfiatalabb német püspök, hanem az embertelen körülmények visszásságára akarta felhívni a figyelmet, nyilván a látottak által érzelmileg megérintve. És azt hiszem, nem Hanke püspök nem tanult vagy felejtett a múlt eseményeiből, hanem épp a hevesen tiltakozók. Mert mi is a gettó? Eredetileg természetesen a zsidók elkülönítésére kialakított utca, városrész neve volt, a velencei Ghetto Nuovo (új öntöde) nevéből származtatva. Ma már minden kisebbségek lakta városrészre használják, a negatív jelentéstartalommal, miszerint a gettó lakosait mindig a többség érdekeinek megfelelően szeparálták el, a legalapvetőbb ellátást sem biztosítva.

Minek lehet nevezni az égbenyúló betonfalakkal elválasztott palesztin területeket, ha nem gettónak? A németek még emlékezhetnek a Berlini Falra.
De mi is, milyen szögesdrótokkal elválasztva lenni a világ boldogabb részeitől. Azt hiszem ami a világban folyik már rég nem zsidó vagy palesztin kérdés. Egyszerűen, EMBERI KÉRDÉS. Ha valam
it meg kellett volna tanulnunk a holokausztból, hogy nincs oly indok, amely feljogosítana arra, hogy emberekkel faji vagy vallási alapon emberhez méltatlanul bánjunk. És ez mindenkire egyaránt vonatkozik. Kivétel nélkül.

Hajnal Betlehemben. Avagy ma mit kéne átélnie Józsefnek és a várandós Máriának, ha
Betlehembe kéne menniük. Vagy onnan Jeruzsálembe. De elég arra gondolni, hogy milyen lenne, ha nekünk kéne szögesdrótok közt munkába mennünk.

Nincsenek megjegyzések: